2016. május 21., szombat

10. fejezet II.

Sziasztok!
Történni fog egy kis módosítás, a részek hozatalával kapcsoaltban. Eddig mindig pénteken került ki az új, viszont mostanába pénteken nem igazán érek rá. Úgy is mindig kiírom a csoportba, hogy mikor kerül ki. hétvégente fogok jelentkezni, lehet ez péntek - ahogy eddig-, szombat, vagy vasárnap, mikor, hogy lesz időm.
Mert időt midnenképp szakítani fogok rá, csak most nagyon megy az év végi hajtás, ezért a hétvégéim is be vannak táblázva, valamint rengeteg fellépésem is van, így írni sincs nagyon időm. De amint meglesz az évzáró, újra visszatér minden a normlis kerékvágásba!
Addig is, köszönöm a türelmeteket, és jó olvasást. Lauren W.
________________________________________________________________


Mint megtudtam, Effie Trinket a Tizenkettedik Körzet kísérőnője, de alig várja, hogy valami jobb helyre tegyék át - ez nem valószínű, hogy a közeljövőben összejöhet neki. Mindenki az Első, Második és Negyedik Körzetbe akar kerülni. Nem tudni miért, de innen kerülnek ki a legvonzóbb Kiválasztottak, akik nem mellesleg ügyesek is. Minden stylist irigyli azokat, akik a Hivatásos Kiválasztottakat öltöztethetik, vagy kísérhetik. Persze, azért a legtöbben meg vannak elégedve a munkájukkal, ugyanis nagyon előkelőnek számít, még egy szegényebb körzet kísérése is. Nem mindenki kaphatja meg ezt a nemes feladatot. Ezt mind Effie Trinket affektálja el nekem, nem magamtól gondolom az ilyen ostobaságokat, miközben a megfelelő öltözéket akarja kiválasztani nekem. Meghagytam neki - még erőszakosan toppantottam is a lábammal -, hogy eszébe ne jusson ilyen csiri-csáré ruhát rám adnia, különben nem kérek a segítségéből. Nagyon örült viszont Haymitch ajánlatának, hogy dekoráljon ki engem - nem viccelek, szó szerint ezt mondta - mert végre valaki az ő tehetségét is elismeri. Katniss tavaly hallani se akart róla, még az előkészítő csapatát sem viselte el nagyon. Egyedül Cinna, a stylistja tudott a bizalmába férkőzni, na meg persze Peeta, de az külön történet.
Szerencsére Effievel azonos méreten osztozhatunk, így már csak meg kell keresni azt a ruhát, ami a legkevésbé ízléstelen, és meg is volnánk. A sminket nem vitte túlzásba rajtam, ezt is meghagytam neki, és már öt perce készen vagyunk vele. Sokat variál, mindenféleképpen olyat akar, ami illik a személyiségemhez, és a külsőmhöz egyaránt. Hiába mondom neki, hogy felesleges ez a nagy felhajtás, mert amint lehet visszahozom.
- Hogy micsoda? - kerekedik ki a szeme, és szája elé kapja a kezeit, amin három centiméteres műkarmok díszelegnek. - Én nem veszem fel kétszer ugyanazt a ruhát. És nem fogok viselni olyat, amit más is hordott - szögezi le, és a lelkemre köti, hogy ha esetleg már tényleg nem kellene, égessem el nyugodtan. Megígérem, hogy így lesz.
Tizenöt perc kínlódás után - megértem azt, hogy a ruhaválogatás szenvedés legyen - meg találjuk a tökéletes darabot, ami elfogadhatóan is néz ki. Combközépig érő fekete ruha, ujjatlan, vékony pánt tartja egyedül a felső részét, és mély dekoltázst csinál nekem. Hálás vagyok Effie Trinketnek, noha borzalmasan fáj a fejem a nyavalygásától - meg persze az erőtér okozta áramütéstől. Felajánlja, hogy lekísér, de heves tiltakozásba kezdek. Az kéne még csak, hogy tovább hallgassam a hisztijét.
Találkozom Haymitchel, aki először engem mér végig, majd a hátam mögül előbukkanó kísérőnőre néz.
- No lám, normális gönceid is vannak? - kérdezi teljes komolysággal, és olyan hangsúllyal, aminek hallatán azonnal röhögnöm kell, de nem teszem.
- Tehát, földszint, második ajtó jobbra, és lépcső - szegezem neki a kérdésnek titulált kijelentést.
- Felesleges aggódnod, csillagbogár - meghúzza az utolsó kortyot a piából. - Én is megyek.
Azzal feláll, el sem köszön Effietől, és vezetni kezd. Néha kölcsönösen is megkapaszkodunk egymásba - hol én szédülök meg az erőtér mellékhatása miatt, hol pedig ő az alkohol mellékhatása miatt - és ilyenkor támaszt nyújtunk egymásnak.
- Primnek és Galenek van már szövetségese? - kérdezem Haymitchtől. Megrázza a fejét.
- Volt egy pár ember, aki szövetséget akart kötni Gale-lel, de Prim nélkül nem hajlandó belemenni.
Elgondolkodok.
- Kicsodája ennek a kislánynak? Mármint Gale a rokona? - kérdezem, mire megrázza a fejét. Nem is hasonlítanak, nem tudom miért gondoltam erre, de eszembe jut Fridericha és Will, és elterelődik a figyelmem, de azért hallgatom a válaszát.
- Gale Katniss barátja volt - feleli, és nagyot sóhajt. Fájhat neki a lányról beszélni? - Prim meg ugye Katniss húga, vagy mifene.
- Bonyolultabb a mentorélet, mint hittem - mondom, mire csak harsányan felkacag.
- Jól mondod, csillagbogár.
Őszintén szólva, fogalmam sincs mi az a csillagbogár, vagy, hogy hogy nézhet ki, esetleg létezik-e egyáltalán, de akaratlanul is elképzelem, és majdnem nevetni kezdek.
De leérünk az Átalakító központba, tehát meglátom a sok sürgölődő embert. Pár stylist, mentor nyüzsög a Kiválasztottak mellett, akik többnyire megszeppenve állnak. Rambin és Finnick társalognak valamiről, mellettük Annie próbál lelket önteni Jeffbe. Nyilván a fiú álmai között nem szerepelt a Kiválasztottság. Amikor meglátnak Finnick odaint, Annie pedig csak halványan elmosolyodik. Visszaintegetek, de szememmel máris Aspenék után kutatok. Amikor meglátom Aspent és Celestet, Antonion, és Celeste stílustanácsadója magyaráz nekik valamiről. Megpróbálok gyorsan odarohanni, de nem tesz jót az embernek, ha különféle erőterekről pattan vissza, tehát igencsak megsínylem a sietséget. Meg kell támaszkodnom Enobaria húgának a szekerén. Noha Enobariával nem vagyunk ellenségek, nyíltan kijelentheti, hogy hallani se akar rólam, ne is menjek a közelébe. Az, ahogy most méreget, felér egy ilyen kijelentéssel. Miután visszanyerem az egyensúlyomat, lassabban ugyan, de megindulok az öcsém felé.
- Sziasztok  - köszönök nekik. Antonion barátságosan néz rám, Celeste viszont ellenségesen méreget.
- Nem kórházban kéne legyél? - kérdezi. Megborzongok. Bántja a fülemet a nyelvtantudása.
- Kéne lenned - helyesbítek, mire csak megforgatja kék szemeit. - De ott kellene lennem. De én itt vagyok.
Dühösen vizslat, majd fellép a szekerére. Meglátom a köpenyét, amin a körzetek címerei vannak. Mind, egytől egyig. Megfogom Aspen kesztyűs kezeit.
- Izgulsz? - kérdezem. Megrázza a fejét.
- Nem. Itt nem rajtam múlnak a dolgok. Antonion és Delija elvégezték a munka nehezét.
Eltöprengek, hogy vajon Delija lehetett-e Marvel stylistja is, vagy sem.
- Mi történik, ha megnyomod a gombot? - kérdezem.
- Fogalmam sincs - mondja, és beletúr a hajába, amik kis tincsekbe meredeznek az égnek. - Antonion nem árult el semmit róla.
- Antonion, azt mondtad együtt dolgoztatok a tizenkettesek stylistjával? - kérdezem.
- Igen, Cinna és Portia nagyon együttműködőek - feleli Antonion. Megszólal a zene, ami azt jelenti, hogy hamarosan indulni kell a szekereknek. Aspen is fellép, de előtte puszit nyomok a homlokára. Celeste megvetően grimaszol rám, amikor kigördül a szekér, a lovakkal. Antonionra nézek, akinek szemében aggodalom tükröződik.
- Ezért mind megfizetünk, nem igaz? - kérdezem elhallóan, hangom remeg, nem tudok úgy beszélni, ahogyan szeretnék. Azt várom, hogy tiltakozik, de hiába. Egyetértően bólint.
- Mind ahányan vagyunk - mondja, aztán megfordul. - Gyere, nézzük élőben a közvetítést!
Elvezet egy kanapékkal teli szobába, aminek az ajtóval szemközti falán egy nagy plazma tévé helyezkedik el. A kanapé kör alakú,  sárga bársonnyal bevont, rengeteg párna található rajta. Rajtunk kívül nincs más a szobában. Leülünk, és némán várjuk, amíg bekapcsol a tévé.
Claudius Templesmith köszönti a nézőket, majd a kamera átvált az Első Körzet szekerére.
Aspen integet, tekintete komor, de még is hízelgően néz. Nem tudom hogyan csinálhatja. Celeste dögösen integet, csábos mosolyától kitépném a hajamat. Cashmere lép be a szobába, nyomában Celeste stílustanácsadójával. Nem köszönnek, csak leülnek.
Megjelennek a Második Körzet kegyetlen Kiválasztottjai. Antonion azt mondja a lányt Pszihé Cruelnek hívják, amit meg is értek, de, hogy a szülők ennyire beletrafáljanak a későbbi tulajdonságaiba! Ehhez tehetség kell. Nagyon féltem tőle Aspent. A fiúnak Darrel a neve, Antonion vezetéknevet nem említ, de nem is bánom, amúgy sincs kedvem megjegyezni. Remélem, minél előbb meghalnak, hogy Aspen minél előbb hazajuthasson.
Pszihé rövid szoknyát visel, aminek övébe különböző fegyvereket dugtak, haja sötét barna, szinte már fekete, szeme körül különböző minták vannak festve. Komoran néz, mintha mindenki az alattvalója lenne, amit egy részről meg tudok érteni.
A tömeg tapsol, tombol, de a kivetítő Aspenéket mutatja.
Kezemet a számba veszem, és tövig rágom az összes körmöm. Antonion rám szól, jelképesen rá is csap a kezemre.
A Harmadik Körzet szekere nem igazán valami fényes, a Negyediké viszont szintén bámulatos.
Rambin bronzbarna bőrével és barna hajával úgy néz ki, mint a tenger istennője: egy kék lepel van a vállára terítve, amit egy madzaggal szorítottak össze a derekánál, hogy takarja az idomait, természetesen a hasán ki van vágva az anyag, majd az egyik oldalra omlik le, szabadon hagyva ezzel tökéletes jobb combját. Haját megnedvesítették, hogy azt a hatást keltse, épp most érkezett a tengerből. Fején egy korona található, ami különböző kagylókkal van kirakva, szeme köré füstös sminket varázsoltak. Celeste helyét átveszi Rambin, azonban Aspenen még időz egy kicsit a kamera, amivel a kivetítőre veszik fel a képeket.
Ezek az Odairek olyanok, mintha modellek lennének. Micsoda génállomány! Én sem panaszkodhatok külső adottságok terén, de ők nagyon is túltesznek rajtam, szépség terén.
Jeff már nem mutat olyan lélegzetelállítóan, mint Finnick húga, ez vörös hajának, szeplőinek, és kerek arcának köszönhető, meg persze vékonyka testének. Kezébe műanyag szigonyt adtak, hasonló ruhája van, mint Rambinnak, csak több mindent takar. Nem túlzás, nyílván arra törekedtek minél kevesebbet mutassanak a fiú satnya testéből, fehér bőréből.
A tömeg Aspen nevét kiáltozza, néhol azonban belevegyül a Második Körzet, és a Rambin név is. Idegesen fészkelődök.
Szépen sorjában haladnak a szekerek, végül megérkeznek a Tizenkettesek is. Szívem vadul kalapál, ahogyan Primrose Everdeen és Gale Hawthorne kigördülnek.
Antonion azt mondta; együtt dolgoztak Cinnával, de semmi hasonlóságot nem találok a ruháik között, esetleg annyit, hogy mindegyiknek van köpenye. Persze egy részről érthető, hogy nem akartak teljesen ugyanolyan ruhát. Prim testhez simuló fekete ruhát visel, szoknya része leér egészen a földig - jobban mondva a szekérig. Köpenye azonban fekete, ellenben az Első Körzet Kiválasztottaiéval, akiké barna. Az övékén csak egy címer van, méghozzá a Kapitóliumé.
Mintha össze lennének hangolva, Aspen és Prim egyszerre nyomnak meg valami gombot, mert Primék köpenye lángolni kezd, felperzseli a Kapitólium címerét, helyettük pedig a körzetek címerei tűnnek fel, Aspen és Celeste köpenye pedig csillogni kezd, a körzetek címerei eltűnnek, és egy feliratot adnak ki.
Ezt a két körzetet mutatják, az Elsőt, és a Tizenkettediket, de amint megtörténik az átváltozás Prim és Gale köppenyén, megszűnik az ő nevüket kiabálók hangja, és eltűnnek a képernyőről.
Aspen és Celeste köpenyére közelítenek, de gyorsan le is veszik őt az adásról, mert Celeste köpenyére ez van írva:

EGYSÉGBEN AZ ERŐ!

Aspenére pedig:
EGYÜTT ERŐSEK VAGYUNK!

2 megjegyzés:

  1. Szia :)
    Mivel az előző fejezethez nem jutott időm kommentet írni, ide foglalom össze a véleményemet mindkét részről.
    Glimmer öngyilkossági kísérlete kicsit értelmezhetetlennek tűnt számomra. Szerintem kicsit gyorsan haladtak az események, és ebbe eléggé belezavarodtam. Persze, ez nem azt jelenti, hogy ne lett volna jó ötlet, csak szerintem kicsit jobban kifejthetted volna, miért akart meghalni, mi vitte rá erre a tettre.
    A Johannás párbeszédet viszont imádtam! Van egy megérzésem, hogy a Glimmer-Johanna páros lesz a kedvencem a trilógia végére. Ez a szöszizés zseniális, annyira visszaadja a lány személyiségét, hogy az valami fantasztikus! Tudod, sok Johannás fic sajnos kimerül abban, hogy a főszereplő baltákat hajigál, meg káromkodik. Csak nagyon kevesen tudnak rátapintani a lány emberséges oldalára, és neked ez sikerült - bár, mi mást vártunk tőle ;)
    Erről a fejezetről pedig... Nos, sokáig gondolkodtam, hogy írjam le a véleményemet úgy, hogy ne nagyon bántsalak meg... Nem szeretném, hogy azt hidd, totál tehetségtelennek tartalak, és nem értékelem eléggé a munkádat, vagy ilyesmi, de úgy érzem, meg kell mondanom... Lauren Write! Ez valami hiperszuperfantasztikusan zseniális lett!!!!! De komolyan! Azta! Hogy lehet ekkora fantáziád, te lány? :D Wow... Szuper volt, a rész minden egyes pillanatát imádtam!
    Effie karakterét Johannához hasonlóan remekül visszaadtad, pont úgy éreztem magam, amikor a jelenetét olvastam, mintha Collins könyvét tartanám a kezembe. Nagyon jól eltaláltad a karakterét, a ruhás beszólása különösen tetszett. Mindig is szerettem azokat a részeket a HG-s ficekben, amikor az író a Kapitólium kegyetlenségéről, a lakók pazarlásáról mesél. Reménykedtem, hogy a GT-ben is lesz valami hasonló, mert nagyon kíváncsi voltam, te hogy képzelted el a fővárosiak mindennapi szokásait. Ezzel, hogy Effie egy ruhát csak egyszer hajlandó felvenni, a hordottakat pedig akár eltüzelni és kész, zseniálisan érzékeltetted, hogy neki, és valószínűleg a többi kapitóliuminak mennyire nem számít egy drága cucc, aminek az árából egy fél körzet jóllakhatna.
    Haymitch a másik, akinek ugyanolyan jól hozod a személyiségét, mint Suzanne. Nagyot nevettem a beszólásán, tetszett, hogy megmaradt a csipkelődő kapcsolatuk Effie-vel, és hogy bár a felszínen még mindig egy lecsúszott alkoholista, valójában a szíve mélyén egy érző ember, aki bármit megtenne azért, hogy segítsen Gale-nek és Primnek. Tényleg, nagyon kíváncsi vagyok, hogy vajon szövetséget kötnek-e majd Aspennel. Remélem, igen, biztosan szuper kis csapatot alkotnának :)
    Pszicho Cruel... Waaaa, ha tudnád, mennyire imádom ezeket a beszélő neveket*.* Már elsőre elárul néhány dolgot a viselőjéről, és ezzel fel is kelti az ember érdeklődését. Gondolom, ez a csaj sem lesz egy csillámpónin lovagló, virágok közt nevetgélő cuki kislány :D
    És elérkeztünk a lényeghez, a bevonuláshoz.
    OMG LAUREN!!!
    Ez valami eszméletlenre sikeredett! Már alapból a gombnyomós ötletet is egyedinek találtam,. és tövig rágtam a körmömet, úgy izgultam, mi fog történni. Sok mindenre számítottam, de arra aztán nem, hogy felégetik a Kapitólium zászlaját. Waaaa, ez mekkora ötlet volt már! Szívesen megnéztem volna Snow fejét, amikor meglátta :D A feliratok csak fokozták a hatást. Hú, ebből mekkora balhé lesz! Antonionnak igaza lehet abban, hogy ezt valószínűleg nem ússzák meg szárazon... Jaj, most elkezdtem izgulni, hogy mi lesz, ha ezért a támogatók elpártolnak Aspentől... Hogy bírom ki én ezt még egy hétig?
    Jól sejtem, hogy a következő részben edzés? :)
    Ja, és még egy kérdés. (Lehet, hogy korábban már kérdeztem, csak kiment a fejemből, szóval bocsi, ha hülyeség.) Gale hogy kerülhetett be a kiválasztottak közé? Neki nem is volt rokona a 74. Viadalon. Miért nem Peeta testvérei közül választottak? Ha jól emlékszem, két bátyja volt, simán mehettek volna a Viadalra. Persze, ez nem azt jelenti, hogy nem imádom a Gale-es csavart, csak ezt így nem teljesen értem.
    Lenyűgöző fogalmazás, csavaros, izgalmas történet, jófej, kedves írónő - hm, nem is értem, miért tartozik A szikra a kedvenc blogjaim közé :D
    Puszi, Maja<3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia :)
      Lehetséges, hogy gyorsan haladnak az események, sajnos ezen már nem tudok változtatni. Megmondom őszintén attól féltem, hogy unalmas, és vontatott lesz, ezért kapkodtam. Így utólag már bánom is.
      NAgyon megijedtem, Maja, de megönnyebültem, amikor végül dicséret lett a mondat vége... De még milyen dicséret! Köszönöm szépen, örülök, hogy így gondolod.
      Annak is örülök, hogy Johannát sikerült hitelesen átadnom. El nem tudom mondani mennyire izgultam miatta. Talán az ő, és Finnick személyisége miatt féltem.
      A szövetség..hamrasoan kiderül :D

      Nos, Gale úgy került a Viadalra, hogy Peeta bátyjai túl idősek voltak, ezért rendes sorsolást tartottak - 14-19 éves korig. És ő lett az :(
      <3<33
      Puszi,
      Lauren W. <3

      Törlés